Hédervár története

Hédervár mintegy 1100 lakosú község. Valaha a Szigetköz központja és a Héderváry család ősi fészke volt. A név valószínűleg az 1141-ben Ausztriából idetelepült Hédertől származik, aki 1162-ben - III. István királysága idején nádor lett. Hédervár nevezetessége a Várkastély. Eredetileg a 12-13. században épülhetett, valószínűleg egy hajdani római erőd maradványain. Hédervár várkastélyát az évszázadok folyamán többször lerombolták, majd újra felépítették. Így a középkori stíluselemektől kezdve a barokkon át a múlt századi romantikáig sokfajta építészeti forma megtalálható az épületen. Külső homlokzataira ma leginkább a barokk jellemző. A háromemeletes, hatszögletű torony a középkori vár maradványa, a két kisebb - négyzetes - torony a 17. században épült. Boltozott kapualj vezet a négyszögletes udvarba, amelynek egyik oldalán neogótikus árkádsor fut végig. A helyiségek közül csak az egykori házikápolna díszített.

A kastély tízhektáros parkja természetvédelmi terület. Hédervár nevezetessége még a Plébániatemplom, ami a Várkastély közelében található. Középkori eredetű, mai barokk formáját a 18. században kapta. A főhomlokzat közepén emelkedik az 1758-ban emelt torony. Kétoldalt - fülkékben - Szent Flórián és Szent Vendel szobra áll, a két szent tiroli népviseletben látható. Hédervár templomának belseje egyhajós. A gazdag faragású főoltáron Szent László és Szent István faszobrai fogják közre az 1770-ből származó oltárképet - Szent Mihály és Lucifer küzdelme -, amely Zallinger János pozsonyi festő alkotása. Szépek a mellékoltárok is. A vörösmárvány keresztelőmedence gótikus alkotás. Hédervár látnivalója a Boldogasszony-templom (Temetőkápolna). A Héderváry család temetkezési helye volt. 13. századi, román stílusú tornyához 1348-ban építették hozzá a gótikus hajókat, feltehetően az elpusztult román kori épület helyett. A 17. század második felében Viczay Jánosné Héderváry Kata Ioretói kápolnát csatolt a templom északi oldalához. Az épületet a 19. század végén neogótikus stílusban megújították, de az eredeti gótikus templomból megmaradt a csúcsíves, pálcatagozatos kapu. A kapu az előcsarnokba vezet, amely fölött van az ún. kegyúri karzat, a mindenkori földesúr családja részére.

Hédervár templomának belseje háromhajós, alatta kripta van, évszázadokon át ide temetkeztek a Héderváry család tagjai. A főoltár feletti, fából faragott feszület az 1500-as évek elejétől származik. Az egyenes záródású szentély oldalfalain öt, vörömárvány sírkőlap van, amelyek szintén a Héderváry család emlékét őrzik. Az előcsarnokból nyílik a lorettói kápolna, amelyben a 15. századból származó, fából faragott - öltöztetős - Szűz Mária (Magyarok Nagyasszonya) szobor áll. A kápolna a kegyszoborral évszázadok óta búcsújáró hely. A Boldogasszony-templom előtt hatalmas, 700 éves tölgyfa áll.

Képek






Oldalak

    Gyakori keresés

    Új keresés

    Képek






    Oldalak

      Gyakori keresés

      Új keresés